(Forrás: Viharsarki kattintós)
Kommentelő
bővebben
A költészet világnapja, március 21.
DÉNES LÁSZLÓ (NAGYVÁRAD, ROMÁNIA) A költészet világnapja. Ezt olvasom hirtelen erről a világhálón: "Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára vetette fel 1998-ban egy UNESCO-hoz intézett levelében a nemzetközi...
Benkő Levente – Papp Annamária – Vig Emese könyve: Erdélyi srácok
MÁLNÁSI FERENC (KOLOZSVÁR) Eligazító sorok, avagy romániai fiatalok és az 1956-os magyar forradalom címmel olvashatjuk a szerzők rövid szövegét, amelyet remek ismertetőként, kölcsönmondatokként is felhasználok. A könyvben az 1956-os magyar forradalommal...
„A jó vers élőlény, akár az alma…”
MÁLNÁSI FERENC (KOLOZSVÁR) Emlékezés Weöres Sándorra (1913. június 22. – 1989. január 22.) „A jó vers élőlény, akár az alma, / ha ránézek, csillogva visszanéz, / mást mond az éhesnek s a jóllakottnak / és mást a fán, a tálon és a szájban, / végső tartalma vagy...
Magyar–román, román–magyar összehasonlító keresztnévszótár Dicţionar comparativ maghiar–român, român–maghiar al numelor de botez
MÁLNÁSI FERENC (KOLOZSVÁR) Személyneveinkről viszonylag keveset tud a nemzetközi névtudomány, pedig hírünk a nagyvilágban neveinkkel együtt is terjed. Vannak alapkönyveink: Ladó János, Magyar utónévkönyv (Bp. 1971.), Ladó János – Bíró Ágnes, Magyar utónévkönyv (Bp....
A többségi és kisebbségi viszonyrendszer a Korunk látókörében
CSEKE PÉTER (KOLOZSVÁR, ROMÁNIA) Kisebbségből kisebbségbe Észak-Erdély visszacsatolása után a kolozsvári Méhkas diákszövetség 1940. december 12-én irodalmi estre várta Németh Lászlót, Cs. Szabó Lászlót, Veres Pétert és Kodolányi Jánost. A műsort Lőrinczi...
„Százszor földobnál, én visszaszállnék…” Ady Endre (1877–1919)
H. TÓTH ISTVÁN (PRÁGA, KECSKEMÉT, BUDAPEST) Elöljáróban Akiről szól jelen dolgozatom, Juhász Ferenc szavaival élve „a konok szívű, üstökösláng-tekintetű táltosfiú, a küldetéses költő”, vagyis Ady Endre, aki 1877. november 22-én Érmindszenten született és 1919....
A klasszikus magyar irodalom olvasásának szükséges voltáról
ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA (BUDAPEST) Miért kellene külön sors a poétáknak? Van nekik valami kiváltságuk a halál után? Igenis van! „Mi”, akik egész életünket arra áldoztuk, hogy a hazai nyelv, közművelődés, a nemzetiség diadalra juttatásához fejünknek minden...
„Az irodalom, illetve az anyanyelv és egyház egybefonódása foglalkoztat”
NEMES GYULA (MAROSVÁSÁRHELY) Interjú Nagy Éva hungarológussal Nagy Éva Nagyváradon született, majd Bukarestbe sodorta az élet szele. Egyetem után pályafutását fordító/tolmácsként kezdte, majd 13 éven át a médiában dolgozott. De a tanügyminisztériumban, illetve a...
A nemzet legfőbb attribútuma az anyanyelv
BALÁZS GÉZA (BUDAPEST) Gál Sándor: Nincs harmadik lehetőség című kötetéről Díszpolgárának, Gál Sándornak 80. születésnapján szülőfaluja, Búcs (Búc) egy kis kötettel tisztelgett. A Nincs harmadik lehetőség naplószerű írások, köztük különösen...
A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu
Kedves Szervezők! Gratulálok! A bőség zavarával küszködöm: melyik programot válasszam, melyik programról nem hiányozhatom egyáltalán? Aki látja ezt a különös…
Magánlevélben válaszolunk, és összekötjük a szerzővel. E-NYÉK szerk.
A cikk felkeltette az érdeklődésemet, magán-kutatási területem Érmellék. Felvenném a kapcsolatot az íróval.
Tisztelt Professzor Úr! Kedves Géza! Szenvedélyesen és példamutatóan szóltál a nyelvművelés: a beszélt és az írott nyelv művelésének fontosságáról és…
A 2025. november 13–14-én -- az Ungvári Hungarológiai Központ szervezésében -- megtartott nemzetközi tudományos jubileumi konferencia méltó főhajtás volt Lizanec…