Legutóbbi hozzászólások

  1. Kedves Szervezők! Gratulálok! A bőség zavarával küszködöm: melyik programot válasszam, melyik programról nem hiányozhatom egyáltalán? Aki látja ezt a különös…

  2. Magánlevélben válaszolunk, és összekötjük a szerzővel. E-NYÉK szerk.

  3. A cikk felkeltette az érdeklődésemet, magán-kutatási területem Érmellék. Felvenném a kapcsolatot az íróval.

  4. Tisztelt Professzor Úr! Kedves Géza! Szenvedélyesen és példamutatóan szóltál a nyelvművelés: a beszélt és az írott nyelv művelésének fontosságáról és…

Nemzetfogalom és irodalom

 SIPOS LAJOS, BUDAPEST (ÚJPEST) A „nemzet” (natio) és derivátumai (nemzeti, nemzetiség, nacionális, nacionalista) a „születni, származni” alapjelentésű latin igéből eredeztethetők.   Natio A „nemzet” (natio) és derivátumai (nemzeti, nemzetiség, nacionális,...

bővebben

Nyelv – irodalom – identitás határon innen és túl

 HÓDI ÉVA, ADA (SZERBIA) A nemzeti identitás probléma nélküli vállalása kisebbségi helyzetben még az ezredforduló elején sem ment könnyen. Határon innen 2000-ben jelentette meg a Tinta Könyvkiadó a Grétsy László által válogatott és szerkesztett A mi nyelvünk című...

bővebben

A nyelv mint személyiségformáló közösség

 HÓDI SÁNDOR, DR., ADA (SZERBIA)  Ismeretes, hogy ma az egyén és közösség viszonya – mind elméleti, mind gyakorlati szempontból – eléggé problematikus.    Az elidegenedésről A nyugati kultúrában az egyén került túlsúlyba, mi azonban abban a helyzetben vagyunk, hogy...

bővebben

Az Ősforrás Klézsén

GULYÁS JUDIT  Az Ősforrás Zenei Műhely Klézsén járt. A következőket tapasztaltuk, vázlatosan megfogalmazva. A gyerekek (5-6 évesek) alig tudnak magyarul, kézzel-lábbal, rajzzal kellett elmagyarázni mit éneklünk… De a dalaikat úgy fújják, és úgy táncolnak, hogy a...

bővebben

Anyanyelv, gondolkodás, identitás

 BALÁZS GÉZA, BUDAPEST Nyelv és gondolkodás viszonya az általános nyelvészeti, nyelvfilozófiai összefoglalók alapvető kérdése, sőt, a nyelvről való gondolkodás egyik alaptétele. Érdekes módon az anyanyelv és gondolkodás kérdése már korántsem ennyire általános és...

bővebben

Cselédszótár

   BALÁZS GÉZA, BUDAPEST Mi az, hogy cselédszótár? A cselédség 1945 után megszűnt. A volt cselédek szégyellték egykori kiszolgáltatott helyzetüket, s nem beszéltek róla. Eperjessy Ernő cselédszótára azoknak az uradalmi cselédeknek a világát idézi meg, akik közé Illyés...

bővebben

Holttengeri jelentés – Makkai Sándor a Mezőségen

   POMOGÁTS BÉLA, BUDAPEST  A Mezőség az irodalomban Makkai Sándor önéletrajzi és szociográfikus motívumokban gazdag regényének: az először 1923-ban, majd 1936-ban az Erdélyi Szépmíves Céh nagyhírű könyvsorozatában közre adott Holttengernek az erdélyi Mezőség a...

bővebben

Identitás – nyelvvel vagy anélkül?

PUSZTAY JÁNOS Vannak népek, amelyek anyanyelvük ismerete, használata nélkül is erős öntudattal rendelkeznek – elegendő a skótokra vagy az írekre gondolni. S vannak népek, amelyek használják anyanyelvüket, ám öntudatuk gyenge – erre példaként több oroszországi finnugor...

bővebben

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu