SIPOS LAJOS, BUDAPEST (ÚJPEST) A „nemzet” (natio) és derivátumai (nemzeti, nemzetiség, nacionális, nacionalista) a „születni, származni” alapjelentésű latin igéből eredeztethetők. Natio A „nemzet” (natio) és derivátumai (nemzeti, nemzetiség, nacionális,...
Nyelv – irodalom – identitás határon innen és túl
HÓDI ÉVA, ADA (SZERBIA) A nemzeti identitás probléma nélküli vállalása kisebbségi helyzetben még az ezredforduló elején sem ment könnyen. Határon innen 2000-ben jelentette meg a Tinta Könyvkiadó a Grétsy László által válogatott és szerkesztett A mi nyelvünk című...
A nyelv mint személyiségformáló közösség
HÓDI SÁNDOR, DR., ADA (SZERBIA) Ismeretes, hogy ma az egyén és közösség viszonya – mind elméleti, mind gyakorlati szempontból – eléggé problematikus. Az elidegenedésről A nyugati kultúrában az egyén került túlsúlyba, mi azonban abban a helyzetben vagyunk, hogy...
Az Ősforrás Klézsén
GULYÁS JUDIT Az Ősforrás Zenei Műhely Klézsén járt. A következőket tapasztaltuk, vázlatosan megfogalmazva. A gyerekek (5-6 évesek) alig tudnak magyarul, kézzel-lábbal, rajzzal kellett elmagyarázni mit éneklünk… De a dalaikat úgy fújják, és úgy táncolnak, hogy a...
Anyanyelv, gondolkodás, identitás
BALÁZS GÉZA, BUDAPEST Nyelv és gondolkodás viszonya az általános nyelvészeti, nyelvfilozófiai összefoglalók alapvető kérdése, sőt, a nyelvről való gondolkodás egyik alaptétele. Érdekes módon az anyanyelv és gondolkodás kérdése már korántsem ennyire általános és...
A Petőfi-kultusz mint a romániai magyarság identitásképző konstrukciója
SZŰCS GÁBOR, BUDAPEST A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága és a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport szervezésében 2014. november 3-án az ELTE BTK campusán megrendezett „Irodalom – nyelv – identitás” című konferencián elhangzott előadás szövegének bővített,...
Cselédszótár
BALÁZS GÉZA, BUDAPEST Mi az, hogy cselédszótár? A cselédség 1945 után megszűnt. A volt cselédek szégyellték egykori kiszolgáltatott helyzetüket, s nem beszéltek róla. Eperjessy Ernő cselédszótára azoknak az uradalmi cselédeknek a világát idézi meg, akik közé Illyés...
Holttengeri jelentés – Makkai Sándor a Mezőségen
POMOGÁTS BÉLA, BUDAPEST A Mezőség az irodalomban Makkai Sándor önéletrajzi és szociográfikus motívumokban gazdag regényének: az először 1923-ban, majd 1936-ban az Erdélyi Szépmíves Céh nagyhírű könyvsorozatában közre adott Holttengernek az erdélyi Mezőség a...
Identitás – nyelvvel vagy anélkül?
PUSZTAY JÁNOS Vannak népek, amelyek anyanyelvük ismerete, használata nélkül is erős öntudattal rendelkeznek – elegendő a skótokra vagy az írekre gondolni. S vannak népek, amelyek használják anyanyelvüket, ám öntudatuk gyenge – erre példaként több oroszországi finnugor...
Hatvanöt év a katedrán… – Beszélgetés Szathmári István professzor úrral
BALÁZS GÉZA B. G.: - Professzor úr, 90. évesen ma is tart szemináriumot az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Hány tanévet szolgált végig? Sz. I.: - Kezdem azzal, hogy 2015. február 20-án töltöm be 90. életévemet. Bárczi Géza – akit mesteremnek vallok – 80....

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu
Kedves Szervezők! Gratulálok! A bőség zavarával küszködöm: melyik programot válasszam, melyik programról nem hiányozhatom egyáltalán? Aki látja ezt a különös…
Magánlevélben válaszolunk, és összekötjük a szerzővel. E-NYÉK szerk.
A cikk felkeltette az érdeklődésemet, magán-kutatási területem Érmellék. Felvenném a kapcsolatot az íróval.
Tisztelt Professzor Úr! Kedves Géza! Szenvedélyesen és példamutatóan szóltál a nyelvművelés: a beszélt és az írott nyelv művelésének fontosságáról és…
A 2025. november 13–14-én -- az Ungvári Hungarológiai Központ szervezésében -- megtartott nemzetközi tudományos jubileumi konferencia méltó főhajtás volt Lizanec…