Legutóbbi hozzászólások

  1. Annyira örülök, hogy mindezt olvashattam és megtudhattam a mesterséges intelligencia (AI) segítségével. Régi elhatározásom, hogy két macskám legyen, akik Hencida…

  2. Annyira örülök, hogy mindezt olvashattam és megtudhattam a mesterséges intelligencia (AI) segítségével. Régi elhatározásom, hogy két macskám legyen, akik a…

  3. Drága Csilla! Imádtam a fanyar humorodat, vágytam a csendesen érkező, de annál hatásosabb provokatív kérdéseidre. Hidd el, Csilla, mindig velünk…

  4. Dr. Málnási Ferenc kolozsvári magyartanár itt olvasható írása nemcsak ismereterősítő, hanem ismeretgazdagító is. Miközben olvassuk ezeket az érzékeny gondolatokat, a…

Anyanyelvhaza a nyugati magyar irodalomban

 BARANYAI KATALIN, BUDAPEST Haza vagy háza – latolgatjuk a szavakat a digitális világ közegében. Esetleg anyanyelvhaza.hu, s így földrajzi helyhez, nyelvhez kötjük a fogalmat.  A magyar világnyelvvé válik A nyugati magyar irodalom lényegét mindkét asszociáció...

bővebben

Identitás, nyelv, irodalom Karácsony Benő életművének tükrében

 BALOGH ANDREA, NAGYVÁRAD Az első világháborút követő történelmi-politikai változásoknak köszönhetően az erdélyi magyarság addigi nemzeti önazonossága, identitása válságba került.    Ha elfogadjuk Tengelyi László megállapítását, aki szerint az én önmeghatározása, ha...

bővebben

Nemzetfogalom és irodalom

 SIPOS LAJOS, BUDAPEST (ÚJPEST) A „nemzet” (natio) és derivátumai (nemzeti, nemzetiség, nacionális, nacionalista) a „születni, származni” alapjelentésű latin igéből eredeztethetők.   Natio A „nemzet” (natio) és derivátumai (nemzeti, nemzetiség, nacionális,...

bővebben

Nyelv – irodalom – identitás határon innen és túl

 HÓDI ÉVA, ADA (SZERBIA) A nemzeti identitás probléma nélküli vállalása kisebbségi helyzetben még az ezredforduló elején sem ment könnyen. Határon innen 2000-ben jelentette meg a Tinta Könyvkiadó a Grétsy László által válogatott és szerkesztett A mi nyelvünk című...

bővebben

A nyelv mint személyiségformáló közösség

 HÓDI SÁNDOR, DR., ADA (SZERBIA)  Ismeretes, hogy ma az egyén és közösség viszonya – mind elméleti, mind gyakorlati szempontból – eléggé problematikus.    Az elidegenedésről A nyugati kultúrában az egyén került túlsúlyba, mi azonban abban a helyzetben vagyunk, hogy...

bővebben

Az Ősforrás Klézsén

GULYÁS JUDIT  Az Ősforrás Zenei Műhely Klézsén járt. A következőket tapasztaltuk, vázlatosan megfogalmazva. A gyerekek (5-6 évesek) alig tudnak magyarul, kézzel-lábbal, rajzzal kellett elmagyarázni mit éneklünk… De a dalaikat úgy fújják, és úgy táncolnak, hogy a...

bővebben

Anyanyelv, gondolkodás, identitás

 BALÁZS GÉZA, BUDAPEST Nyelv és gondolkodás viszonya az általános nyelvészeti, nyelvfilozófiai összefoglalók alapvető kérdése, sőt, a nyelvről való gondolkodás egyik alaptétele. Érdekes módon az anyanyelv és gondolkodás kérdése már korántsem ennyire általános és...

bővebben

Cselédszótár

   BALÁZS GÉZA, BUDAPEST Mi az, hogy cselédszótár? A cselédség 1945 után megszűnt. A volt cselédek szégyellték egykori kiszolgáltatott helyzetüket, s nem beszéltek róla. Eperjessy Ernő cselédszótára azoknak az uradalmi cselédeknek a világát idézi meg, akik közé Illyés...

bővebben

Holttengeri jelentés – Makkai Sándor a Mezőségen

   POMOGÁTS BÉLA, BUDAPEST  A Mezőség az irodalomban Makkai Sándor önéletrajzi és szociográfikus motívumokban gazdag regényének: az először 1923-ban, majd 1936-ban az Erdélyi Szépmíves Céh nagyhírű könyvsorozatában közre adott Holttengernek az erdélyi Mezőség a...

bővebben

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu