Legutóbbi hozzászólások

  1. Kedves Szervezők! Gratulálok! A bőség zavarával küszködöm: melyik programot válasszam, melyik programról nem hiányozhatom egyáltalán? Aki látja ezt a különös…

  2. Magánlevélben válaszolunk, és összekötjük a szerzővel. E-NYÉK szerk.

  3. A cikk felkeltette az érdeklődésemet, magán-kutatási területem Érmellék. Felvenném a kapcsolatot az íróval.

  4. Tisztelt Professzor Úr! Kedves Géza! Szenvedélyesen és példamutatóan szóltál a nyelvművelés: a beszélt és az írott nyelv művelésének fontosságáról és…

A magyar nyelv Romániában (Erdélyben)

KOMORÓCZY GYÖRGY   A magyar nyelv napja alkalmából Komoróczy György nyelvművelő ismerteti a Péntek János akadémikus és Benő Attila tanszékvezető egyetemi tanár által jegyzett, a magyar nyelv erdélyi/romániai állapotával foglalkozó munkát, amely szervesen...

bővebben

A nagyváradi Szent László-templom megmenekülési ünnepe

PÉK SÁNDOR (Nagyvárad)   Mi történt 1964-ben?   1964-ben Nagyváradon az államhatalom le akarta bontani a város főterén található Szent László-plébániatemplomot, amely 1720 körül épült fel, és akkor püspöki székesegyházként működött, magában hordozva a város...

bővebben

Szüreti hagyományok Diószegen

HORVÁTH VIKTÓRIA (Nagyvárad, Bihardiószeg)   Bihardiószeg az Érmellék része, a Tiszántúl keleti szélén, a Berettyó síkságán terül el. A település pár kilométerre van a magyar-román határtól, közvetlen összeköttetésben a Létavértes-Székelyhíd (Săcueni)...

bővebben

A Kőrösi-hagyomány Kovásznán

KÁDÁR ALEXANDRA (Nagyvárad, Kovászna)   A szerves kultúrafejlődés alapja a múltból való építkezés és a hagyományaink fenntartása. Az én kisvárosomban, Kovásznán, a mai napig tudják az emberek, hogyan kell megőrizni ezeket a jó szokásokat, és továbbadni a jövő...

bővebben

Amikor Várad volt a világ közepe

  TÓTH ÁDÁM (Nagyvárad)   Nagyváradot története során rengeteg személy tette kellőképp híressé. Említhetnénk akár Szent Lászlót, Janus Pannoniust, Ady Endrét vagy éppen Bodola Gyulát. De számos olyan nyílt titkot rejt a város múltja, amely valahogy nem került be...

bővebben

Nemzeti összetartozás az online térben

CSERVENKA JUDIT (Budapest)   Év végi beszélgetés Csáky Csongorral a Rákóczi Szövetség elnökével.                 Biztosan nem ilyen évet képzelt tavaly ilyenkor a 100. évfordulóra készülve.  Nem képzelte, hogy a szép programok egy részéről le kell mondani, és azt...

bővebben

„Remélem, a tájszavak megmaradnak”

  AMBRUS LAJOST Egyházashetyén látogatta meg BINCZE DIÁNA - Ha visszapörgethetné az idő kerekét, újra ideköltözne Kemenesaljára?   - Igen, ide – a harmonikus, csalogató magyar tájba. Városból jőve, bő harminc év előtt is két szempontom volt: a táj poétikus...

bővebben

„Erdély Lőrinczéje”. Murádin  László 90

    MÁLNÁSI FERENC (Kolozsvár)   A címbe emelt jelzős szerkezettel köszöntötte Péntek János a 85 éves Murádin Lászlót a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) ünnepi ülésén: Nagy örömmel köszöntöm ezzel a jelzővel a 90. életévébe lépett magyar nyelv és irodalom...

bővebben

Erős fegyverünk a nyelvi harcban

  Egy erdélyi nyelvművelő, Murádin László   BALÁZS GÉZA (Budapest)   Ezzel a korábban írt, és az Édes Anyanyelvünk című folyóiratban megjelent írásommal köszöntöm a 90. éves Murádin Lászlót.   Murádin László munkásságának kiemelkedő alkotása A...

bővebben

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu