Legutóbbi hozzászólások

  1. Dr. Málnási Ferenc kolozsvári magyartanár itt olvasható írása nemcsak ismereterősítő, hanem ismeretgazdagító is. Miközben olvassuk ezeket az érzékeny gondolatokat, a…

  2. Hálás olvasóként köszönöm a Nyelvünk és Kultúránk 2026. évi 3. lapszámát. Boldogan népszerűsítem az ukrajnai, a csehországi és a szerbiai…

  3. Fantasztikus ez az épület és olyan csodás módon beszél róla Sugár Péter professzor úr, el kell menni és személyesen meg…

„Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád!”

BINCZE DIÁNA (Szombathely)   Az 1517-ben elindult reformáció a három részre szakadt Magyarország területére érve olyat tudott adni abban a megosztottságban, amire a leginkább szükség volt: összetartó erőt és hitet. A magyar nyelvű igehirdetés, az anyanyelven...

bővebben

A berettyóújfalusi herpályi Csonkatorony

KARMAZSIN ISTVÁN BENJÁMIN (Nagyvárad, Románia)     A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága nyári szabadegyetemének (Partiumi szabadegyetem) már negyedik alkalommal helyszíne Berettyóújfalu. Most a határában, az országútról is látható műemléket mutatja...

bővebben

Egy autóban Kányádi Sándorral

BALÁZS GÉZA  (Budapest—Gyula)   Ez az írás 2012. február 29-én született, meg is jelent a balazsgeza.hu oldalon. Néhány nappal korábban én fuvaroztam Kányádi Sándort Gyulára és vissza, ahol az Implom József Kárpát-medencei helyesírási versenyen előadást tartott,...

bővebben

„Minden nagy közösségi kérdésben vesztettünk”

Bodó Barna (1948) romániai egyetemi tanár, politológus, író válaszol Balázs Géza kérdéseire   Hogyan született meg 1945-ben Kolozsvárt a magyar és a román egyetem?   A kérdésre egy kötet alapján válaszolok (Balázs Sándor, Bodó Barna, Csetri Elek, Gaal...

bővebben

Színház csak erős közösség támogatásával létezik

CSERVENKA JUDIT (BUDAPEST)   Interjú Czajlik Józsffel, a Kassai Thália Színház igazgatójával     A Kassai Thália Színház fél évszázadra tekinthet vissza ezen a néven, de a magyar nyelvű színjátszás több mint kétszáz éves a városban. Értékes hagyomány,...

bővebben

Kosztándi Jenő festőművész képi modernsége

DEÁK FERENC LORÁND (KÉZDIVÁSÁRHELY)   Pályakép és korrajz Kosztándi Jenő (1930–2017, Kézdivásárhely) képein a modern egyetemesség szintézisét és az erdélyi művészet emelt szintű téziseit ismerhetjük fel. Képein látjuk környezetünk, múltunk és életünk felismerhető...

bővebben

Anyanyelv nélkül nincs nemzeti jövő

CSERVENKA JUDIT (BUDAPEST)   A jövő évben félévszázados múltra visszatekintő Nyelvünk és Kultúránk című folyóirat az utóbbi időben már csak évente egyszer jelenik meg nyomtatásban, a korábbi negyedéves változathoz képest, viszont az online lehetőségét kihasználva...

bővebben

„Fény és öröklét a szolgálat”

MOLNÁR PÁL (PRÉSHÁZ.EU PORTÁL)   Ködöböcz Gábor köszöntése   Hatvanéves születésnapján köszöntötte a magyar irodalmi élet Ködöböcz Gábor irodalomtörténészt, az Eszterházy Károly Egyetem docensét. Neki tett föl kérdéseket a Présház. - Tanár úr, Szépen...

bővebben

A népi élet töredékei Kosztándi B. Katalin képein

DEÁK FERENC LORÁND   „...a műalkotással igazságot tapasztalunk...”[1]    Dolgozatomban Kosztándi B. Katalin művészetének bemutatásához rendelek hozzá elemzési szempontokat. Törekvésem töredékes voltát elismerem. A képek néprajzi motívumrétegének ...

bővebben

Biharország irodalma, nyelve és néprajza

MANYSZI INFÓ, HERPÁLYI KRÓNIKÁS (BERETTYÓÚJFALU, HEGYKÖZ)   Negyedik partiumi szabadegyetem, Berettyóújfalu—Hegyköz, 2019. július 22—27.   Helyszín: Berettyóújfalu, téma: Biharország irodalma, nyelve, néprajza, ELTE és PKE oktatók és hallgatók nyitott...

bővebben

A Nyelvünk és Kultúránk elektronikus változatát – E-Nyék – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. október 31-én bejegyezte.
Címünk: H-1072 Budapest, Rákóczi út 38. I/2.
E-mail: anyanyelvi@mnyknt.hu